Az első éjszaka és az első nap nagyon jól telt.
Hargita kutyát átkereszteltük Vilmára (ez a harmadik változat), ez valahogy jobban illik hozzá.
Vilma az érkezése pillanatában elkezdett tüzelni, és mivel egy éves, lehet, hogy ez nála az első alkalom. Libero fel, de Vilma ezt is jól viselte.
Szépen átaludta az éjszakát, és a vasárnap délutánt is nyugiban eltöltötték kettesben Borival.
Egyébként eleve nagyon békés kutya, az agresszivitás legminimálisabb jele sem tapasztalható nála. Nem tudom, mennyit kóborolhatott mielőtt befogták, de a szobakutyaságát nem felejtette el. Mert szobakutya volt, az egészen biztos. Imádja a kanapét, amire teljes természetességgel pattan fel, kinyújtózva alszik, bújik, és miután kint elvégezte a dolgát, menne is vissza a melegbe.
A nevelése viszont teljesen elmaradt, pacsizni-mancsozni tud, de semmi mást. A vezényszavakat nem ismeri, pórázon nem tud menni. Sebaj :)
Elég viccesek Ubival egymás mellett...
