Merse Kapitány nap, mint nap lefáraszt minket :)
Az elmúlt hetek történései miatt egyszerűen muszáj volt utánanéznünk egy csomó mindennek. Mert az egy dolog, hogy a saját kutyánk milyen (és mennyire kis elkényeztetett dög), de a befogadott ebbel kapcsolatban nagy a felelősségünk. Még soha nem volt nálunk ilyen hosszú ideig befogadott vizsla, így eddig nem is kerültünk ilyen helyzetbe.
Szóval megismerkedtünk a szeparációs szorongás fogalmával, és próbáljuk betartani azokat a szabályokat, amikkel ezen javítani lehet. A szétrágott cipő Merséjé lett, most már csak ezt hordja be a kosarába. Szerencsére azóta mást nem rágott szét, és a rombolás is múlóban van (kerestem valamit, amin ezt gyorsan le is kopogtam). T. küzd vele a falkavezéri posztért is, szerintem ebben Merse áll vesztésre...szerencsére.
A fickósodás változatlan. Kitolt kuki, kidüllesztett mell, felcsapott farok. Úgy vonul, mintha az övé lenne a világ :) Közben mindent kézben tart: felügyeli a főzést, elterelgeti Borit, levadássza a legyeket és őrzi a házat. Amolyan mindenes kutya. Abban most már teljesen biztosak vagyunk, hogy csak részben vizsla. Erre volt gyanú a testfelépítése alapján is, de a viselkedése ezt egyértelműen meg is erősítette. Teljesen máshogy is vadászik, mint a vizslák.
Összességében persze ez nem változtat azon, hogy mennyire jó kutya. Remélem, olyan helyre kerül, ahol egyedüli állat lesz - mert folyamatosan száz százalékos figyelmet követel magának - és kemény kézzel fogják majd. Mert ha ez a kettő adott, akkor Merse és az új család is biztosan roppantul elégedett lesz a végeredménnyel :)