Pótgazdiság

Norgi mindent tűr: Ubi piszkálódásait, az én szeretetrohamaimat, T. fegyelmezését, a varratszedést, a hangyák rohamát, amikor az udvaron a hangyabolyra fekszik, a gyerekek rohamát. Tényleg mindent. Ugyanígy viselte ezt az egész műtétet. Nem kellett rá tölcsér, mert nem vagy alig…

Dalma barátnőm megkért minket arra, hogy egy hétvégére vigyázzunk a kutyájára. Bodza is mentett vizsla, most már jópár éve nála van. Igazi rosszcsontnak harangozta be előrevetítve, hogy előfordulhat bepisilős büntetés, amiért nálunk hagyja. Korábban is találkoztunk már…

Leesett a hó, a Norvég pedig belevette magát, ahogy erre egy skandináv vizslától számítani lehetett :) 

Soha nem láttam korábban annyira boldog kutyát, mint amilyen Norgi lett, miután ráérzett a szabadság ízére. Amikor hozzánk került, még szaladni sem tudott. Hiába engedtük el az udvaron, csak ugrált körbe-körbe, majdnem egy helyben. Aztán idővel egyre bátrabb lett és ezzel…

Kétség nem fér hozzá, hogy Norgi testében igazi vizslavér csörgedez. Eleinte nem értette Bori folyamatos sóvárgását a kanapé iránt, de mivel mindenben utánozza, ezért kipróbálta milyen is felmenni rá. Hamar ráérzett az ízére, nehezen értettük meg vele, hogy nem az a vizslák…

Nem így terveztük, de így alakult. Két vizsla, egy tacsi. Ebből egy a miénk (Bori), kettő átmenetileg él nálunk, Merse és Panni. A tacskólány ma érkezett. Ennél a létszámnál egészen biztosan megállunk, még akkor is, ha mindegyik eb törpe…