Vilma ránézésre szigorúnak látszik, pedig kicsit sem az. Csupaszív, okos állat. A kezdetek óta bújós, ez nem változott amióta itt van, folyton jelzi a szeretetét. A mancsozás is változatlan, sajnos, de próbáljuk róla leszoktatni. Aranyos dolog, de nem túl praktikus, ha ez az egyetlen kifejezési eszköze és képes egymás után húszszor is az ember combjára csapni a karmaival :)
Átesett az első fürdésen, azt is jól viselte. Sőt, Ubi hisztijeit is maximálisan tolerálja, ez is bizonyítja, mennyire békés állat...
Ma elautóztunk a Balaton-felvidékre. Még az első kanyarig sem jutottunk, amikor Vilmából kijött az előző esti vacsora nagy része. Benzinkút, autótakarítás :) Ettől annyira kimerült, hogy a napot lényegében végigaludta. Azért sem értem ezt a hányás dolgot, mert utazott már többször autóban és soha nem volt gond. Illetve csak annyi, hogy állandóan előre akar mászni a vezetőülésre, de rá kell szólni és megérti, hogy nem lehet.
Néhány nap alatt nem csak ezt, hanem nagyon sok más dolgot is megtanult. Már ismeri az "ül" és a "helyedre" vezényszavakat és egyre szebben sétál pórázon. Még mindig húz, de legalább nem szakítja le a kezünket.
Szóval Vilma jó kutya, bárhová kerül, valószínűleg nem lesz vele semmi gond :)