Norgi újabban diót tör. Nem nagy mennyiségben, de rendszeresen. Eddig 2 hét alatt kétszer. Arról a kutyáról beszélek, akiről az elmúlt hónapokban a következőket írtam: "buddha", "tündér", "a békésebb állat" stb.

Április 10. Az egész egy teljesen normális hétköznapon kezdődött. Minden úgy zajlott, mint egyébként, kivéve a diótörést. Mire hazaértünk, Norgi ágya tele volt a feltört dióval (meg némi széttépett papírzsebkendővel).

Április 14. Amatőr módon elől hagytuk a szemeteszacskót, Norgi széttépte. Beterítette a tartalmával az előszobát, a konyhát és a nappalit. Konklúzió: a kuka érdekesebb a diónál (legalábbis átmenetileg).

Április 18. A Diótörő visszatért. Az első eset óta a kosárnyi diót a fürdőben helyeztük el (egylégterű lakás hátrányai), de ma nyitva felejtettük az ajtaját, amikor elmentünk itthonról. Újabb amatőr dolog a részünkről, igaz, közben Norgi már elaltatta az éberségünket, mert napok óta jól viselkedett. Mire hazaértünk, egy csomó diót kihordott a fürdőből (vajon egyesével, vagy hogyan??) és elhelyezte az ágyában, majd megtörte mindet. Ismét megspékelve papírzsepivel (desszert?).

Arra gondolunk, hogy talán attól zakkant meg egy kicsit, hogy egy hétre máshová vittük, amíg külföldön voltunk (persze lehet az is, hogy azért mert visszahoztuk onnan....). Mostanában kezdte azt is, hogy időnként sír a T. után. A külvilágról (rólam) megfeledkezve szívszaggatóan. Remélem, ez hamar elmúlik, és a Norgi újra biztonságban érzi magát nálunk.