Merse egyre rosszabb. Annyira magához tért, hogy folyton valami csínytevésen töri a fejét, és - bármennyit foglalkozunk vele - ahogy kitesszük a lábunkat a lakásból, őrjáratra indul, aminek valami biztosan áldozatul esik...
Azért furcsa az egész, mert Merse a kezdeti rémült állapot után látszólag hamar megnyugodott, beilleszkedett a családba, nem volt vele semmi különösebb probléma. Ez az állapot hetekig tartott, folyton boldogan csóvált, szétnyalta, amit csak ért, nagyokat játszott Borival, de legfőképpen nem rombolt, és nem bántott semmit a lakásban.
Pontosan nem tudnám belőni, hogy mikor kezdett megváltozni a dolog, de a kosarában lévő takaróval kezdődött, amiből kisebb nagyobb cafatokat tépett ki. Tetten értük, megszidtuk, abbahagyta. Ezután kezdődtek a lopások: először a mosogatószivacs (később többször is megtörtént), utána egyre több minden, amihez hozzáfért. Nem feltétlenül szedte szét, amiket begyűjtött, bár az is lehet, hogy csak időben észrevettük. A legextrémebb eset az volt, amikor kiszedett a kamrából (ajtó kinyit) egy csomag lisztet. Nem csinált vele semmit, csak megkaparintotta és bevitte a kosarába.
Ezután jött a rombolás. Az előszobából kiválasztott egy cipőmet és a felismerhetetlenségig szétszedte. Előtte soha nem csinált ilyet :( Ugyanaznap délután a cipő mellett nagy mennyiségű diót is találtunk a kosarában, egy részét azoknak is szétrágta.
Tanácstalan vagyok. Éppen úgy viselkedünk vele mint előtte, annyit mozog, mint korábban is. Nem értem, miért csinálja ezeket. Mostanában persze szigorúbb üzemmódra váltottunk, mert nem akarjuk, hogy ezek a dolgok folytatódjanak. Merse amúgy is nagyon akaratos lett. Folyton féltékeny Borira, akivel közben teljes szimbiózisban élnek, mind a kettő vinnyog a másik után. T. egyébként "Nyalka Huszárnak" hívja Mersét, ami szerintem nagyon pontos képet fest róla.
Mindezeket tetézve ma elkövettem egy nagyon amatőr hibát, kint felejtettem a szemetest...el lehet képzelni, hogy mi lett az eredmény...egy szemétteleppé változtatott nappali :(