Ma először együtt kivittem a két kutyát. Ubira nem tettem pórázt, gondoltam, nem tetézem a drámát, így is napok óta durcás :)
Zuzmó húz, mint egy őrült. Pedig alig tud menni, a hátsó lábai folyton megbicsaklanak. Láthatóan nem megy neki könnyen a járás, az egész háta valahogy be van horpadva. Remélem hamarosan kiderül, mi vele a gond és ha fáj neki, akkor kap rá gyógyszert.
Zuzmó ettől függetlenül lelkesen bandukolt. A rivalizálás persze a séta közben is folytatódott, Ubi nem csak felülpisilte, hanem felül is kakilta az idősebb kutya produktumait.
Nagyjából egy órát voltunk kint, ennyi idő alatt a mamóka teljesen elfáradt. Az udvaron még elengedtem, hogy póráz nélkül is garázálkodhasson kicsit. Itt alakult ki először teljes egyetértés az ebek között: egy idő után mind a ketten határozottan kinyílvánították, hogy most már be akarnak menni a melegre.
Zuzmó - akármennyire sanyarú sorsa volt mostanában - mégiscsak vizsla, vagyis evidenciaként kezeli, hogy neki a kanapén a helye. Nagyon céltudatosan közelíti meg a kanapét és a kicsit basset houndos testét a súlyát meghazudtolva könnyedén dobja fel a párnákra. Tegnap már a "fordított duzzogás" is megtörtént, Bori visszakapta ugyan az elbitorolt ágyát, de ennek nem tudott felhőtlenül örülni, mert Zuzmó ezt a kanapéért cserébe engedte át neki.
Nem is tudta sokáig nézni, hosszasan méltatlankodott, mindenféle hangot kiadva, majd inkább ő is odafurakodott. Azért a kis pofájára rá volt írva minden :D
Zumóval igazából egy baj van - mert egyébként egy nagyon nyugodt, barátságos, helyes kutya -, hogy továbbra is rettenetesen büdös. Hiába fürdettük meg, néhány óra alatt visszajött a szag. Remélem, erre is tud majd valamit mondani az állatorvos, mert néha úgy érzem, hogy lassan az egész lakásban büdös van ettől.
Este egyébként mindengyik eb kutyaágyban aludt, Zuzmó Boriéban, Bori az ideiglenesben...de azért mégiscsak aludtak. Ahogy mi is :) Szerencsére nyugisabban, mint korábban, nem járkált senki, nem történt rendkívüli esemény. Maradjon is így.